(Z):
Mondják jobb idő lesz,
néhány hét és itt a nyár!
(D):
Nincs egy jó kabátod,
pedig minden éjjel fagy még, hideg van,
magadra is vigyázhatnál.
(Z):
Nem tudom, mit érzek,
de tőled más lett az egész!
(D):
Én is megváltoztam, és már nem zavar, hogy nézel,
hogy itt vagy mellettem, és néha hozzám érsz!

(Z):
Amit mondanék, mind hazugság,
még soha nem kerestem erre szót.
Tudod az elveszettek nem tudják,
hogyan is kell kimondani a jót.
(D):
Hát akkor állj elém,
(EGYÜTT):
és nézz csak rám,
itt az arcom és ha kell, talán neked adnám,
állj elém és nézz meg jól,
már csak tőled függ, és bármi lehet az álmunkból!

(D):
Mindent elvesztettem,
sokszor most is félek még!
(Z):
Nekem semmim sem volt,
csak egy elmosódott emlék, de érted azt hiszem,
Bármit megtennék!

(EGYÜTT):
Amit megtanultam, mind hazugság,
aki vigyázott rám, már nincs velem,
és azt kívánom bárcsak tudnád,
mit is érezhet a védtelen!

Hát akkor állj elém, és nézz csak rám,
itt az arcom, és ha kell, talán neked adnám,
állj elém, és nézz meg jól,
már csak tőled függ, és bármi lehet az álmunkból!

Állj elém, és nézz csak rám,
itt az arcom, és ha kell, talán neked adnám,
állj elém, és nézz meg jól,
már csak tőled függ, és bármi lehet az álmunkból!